ALAPÍTÓ OKIRAT

Feldebrői Mammutvadászok Régészeti és Hagyományőrző Egyesület



ALAPSZABÁLYA


(dőlt betűvel a 2016. 12.18-i változtatások)



Elhatározva a Feldebrői Mammutvadászok Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:



1. Alapítási adatok

a/ Az egyesület az alapítók által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására, határozatlan időre létrehozott jogi személy.




1.1. Az egyesület neve

a) az egyesület neve: Feldebrői Mammutvadászok Régészeti és Hagyományőrző Egyesület

b) az egyesület rövidített elnevezése: Feldebrői Mammutvadászok Egyesület

c) az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Association of Feldebrő's Mammoth Hunters



1.2. Az egyesület elérhetőségei

a) az egyesület székhelye: 3352 Feldebrő, Toldi u. 22.

b) az egyesület e-mail címe: feldebroimammutvadaszok@gmail.com



1.3. Az egyesület célja és tevékenységei

a) az egyesület célja:

A kulturális örökségvédelmi szakmai munka feltételeinek megteremtése az egyesület tagjai számára, régészeti kutatómunkák támogatása, régészeti munka népszerűsítése, a fellelt kulturális örökség megóvása, bemutatása a nagyközönség számára.


c) az egyesület fő tevékenysége:

Az egyesület régészeti kutatómunkákat végez, gondoskodik a fellelt kulturális örökségek megóvásáról, bemutatásáról, illetve kulturális örökségvédelmi feladatokat lát el. Ezen tevékenységeket saját erőforrásokból és/vagy külső szakmai támogató illetve egyéb erőforrások szervezésével valósítja meg. Gondoskodik továbbá az ezen tevékenységekhez szükséges emberi, anyagi és dologi feltételek megteremtéséről. Az egyesület a kulturális örökségvédelem tevékenységének keretein belül, kísérleti régészeti módszereket is alkalmaz, illetve történelmi hagyományok megőrzéséről gondoskodik. Törekszik történelmi hagyományok megismerésére, valamint gondoskodik azok megőrzéséről.




d) az egyesület egyéb tevékenységei:

Az egyesület bármilyen kiegészítő tevékenységet végezhet, ami a célja megvalósítását, valamint közfeladatokat ellátó tevékenységeit segíti, illetve nem veszélyezteti. Az egyesület az alapcélja és közfeladatot ellátó tevékenységei megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Törekszik régészeti hagyományok megismerésére, valamint gondoskodik azok megőrzéséről.



2. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok


2.1. A vagyoni hozzájárulás



1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként éves tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összege 5000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.


Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően az éves tagdíjösszeget legkésőbb minden év január 31. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.


Az egyesület tagjai dönthetnek úgy év közben, hogy az egyéb kiadások miatt egyszeri rendkívüli tagdíjat szednek be. Ez a közgyűlés szavazza meg és a mértékét is szavazzással határozzák meg.





2.2 Az egyesület elnöksége


a) Az egyesület elnökének neve: Máthéné Árgyelán Alexandra

leánykori neve:

születési helye és ideje:

anyja leánykori neve:

állandó lakcíme:

b) Az egyesület ügyvezetőjének neve: Gutay Mónika

születési helye és ideje:

anyja leánykori neve:

állandó lakcíme:

c) Az egyesület ügyvezetőjének neve: Simoncsics Gábor István

születési helye és ideje:

anyja leánykori neve:

állandó lakcíme:


3. Az egyesület tevékenységeire vonatkozó közös szabályok

3.1. Az egyesület tevékenységének korlátai

a) Az egyesületalapítása nem gazdasági tevékenység folytatására történt.

b) Az egyesület az alapcélja és közfeladatot ellátó tevékenységei megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

c) Az egyesület végezhet bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint közfeladatot ellátó tevékenységet, melyek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 11. pontja értelmében nem minősülnek gazdasági-vállalkozási tevékenységnek.

d) Az egyesület elfogadhat adományt (ajándékot), mely tevékenység az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 11. pontja értelmében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek.

e) Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közfeladatot ellátó, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenységeinek megvalósítását nem veszélyeztetve, ezen célok megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel, nonprofit módon végezhet.

f) Az egyesület nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet egyesületet és nem csatlakozhat egyesülethez.

g) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


3.2. Az egyesület szolgáltatásaihoz való hozzáférés

a) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közfeladatot ellátó, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti szolgáltatásaiból.

b) Az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.


3.3. Az egyesület az alábbi közfeladatokat látja el

Az egyesület jelen pontban meghatározott céljainak ellátása közfeladatnak minősül e tevékenységei során olyan közfeladatokat lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az egyesületnél ezen feladatok - a közfeladatot meghatározó jogszabályhelyekkel - az alábbiak:



3.3.1. Közművelés

Cél: a régészet népszerűsítése, a különböző korok értékeinek bemutatása, nyilvános előadások, oktatás

Tevékenység: Az egyesület ingyenesen és mindenki számára hozzáférhetően alap- és közép- és felsőfokú oktatást biztosít a régészethez tartozó tárgykörökben, illetve az oktatásban részesülőket anyagi támogatásban részesítheti.

Kapcsolódó közfeladat: a művelődéshez való jog biztosítása

Előíró jogszabályhely: Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és Felelősség fejezet, XI) cikk, (2) bekezdés, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés a)pontja


3.3.2. Kulturális örökség védelme

Cél: a kulturális örökségek védelembe vétele, kutatása, publikálása

Tevékenység: az egyesület kutatásokat folytat, majd a feltárt kulturális értékek megőrzése érdekében, elvégzi a szükséges szakmai tevékenységeket, esetleg védelembe vételi javaslatot tesz. A kutatások eredményeit publikálja.

Kapcsolódó közfeladat: a kulturális örökség védelme

Előíró jogszabályhely: Magyarország Alaptörvénye, Alapvetésének p) cikk (1) pontja, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése



3.3.3. Muzeális intézmények létrehozása és fenntartása

Cél: kulturális javak megismertetése, a régészeti örökség elemeinek megőrzése,

Tevékenység: leletek feltárási helyszínen, vagy más muzeális intézményben való bemutatása, a kulturális javak megismertetése

Kapcsolódó közfeladat: kulturális javak megismertetése, oktatás, közművelődés, ismeretterjesztés, a kulturális örökség védelme

Előíró jogszabályhely: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 92. (1) bekezdése, illetve 1. sz. melléklet o)-p) pontjai


3.3.4. Érdekképviselet és közvetítés

Cél: szakmai segítő rendszer kiépítése a hatékonyabb munkavégzés, együttműködés érdekében, szakmai érdekek képviselete és háttér biztosítása

Tevékenység: szakmai érdekképviselet, szakmai együttműködés elősegítése, szakmai háttér biztosítása

Kapcsolódó közfeladat: szakmai működés, együttműködés, elősegítése és támogatása

Előíró jogszabályhely: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 78. § (1)-(2)bekezdése


3.3.5. Műemlék védelem

Cél: a műemléki értékek felkutatása, védelme

Tevékenység: műemlékek tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása, tudományos alapkutatások és oktatás, szakirányú szakképzés, ismeretterjesztés.

Kapcsolódó közfeladat: tudományos alapkutatások és oktatás, szakirányú szakképzés, ismeretterjesztés, műemlékvédelem

Előíró jogszabályhely: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 78. § (1)-(2)bekezdése


4. Az egyesület közfeladatot ellátó tevékenységeire vonatkozó szabályok

a) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közfeladatot ellátó szolgáltatásaiból.

b) Az egyesület közfeladatot ellátó tevékenységei teljesítése során jogszabályban meghatározott állami feladatokat lát el.

c) Közfeladatai teljesítését az egyesület erőforrásai alakulásának függvényében végzi. Az egyes közfeladatot ellátó tevékenységek megvalósításában az egyesület mindenkori ügyvezető szerve határozza meg a prioritásokat, és az erőforrások felhasználását.

d) Az egyesület közfeladatot ellátó feladataihoz kapcsolódóan nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, melynek eredményét kizárólag a közfeladatot ellátó, vagy alapcél szerinti tevékenységeire fordíthatja.


5. Az egyesület gazdálkodása, vagyonának kezelése és védelme

5.1. Az egyesület gazdálkodása

a) Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik.

b) Az egyesület jogosult gazdálkodása során eredményt elérni, vagyonát növelni.

c) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag működésére, illetve a jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti és közfeladatot ellátó tevékenységeire fordítja.

d) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.


5.2. Az egyesület bevételei

Az egyesület a működéséhez, illetve céljainak, közfeladatot ellátó tevékenységeinek megvalósításához a következő bevételi forrásokat használhatja fel:


a) az egyesületi tagdíjból befolyt összeg;

b) nonprofit, kiegészítő jellegű gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel;

c) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közfeladatot ellátó tevékenységekből származó bevétel;

d) költségvetési támogatás:

da) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

db) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

dc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

dd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

e) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatás, vagy adomány;

g) befektetési tevékenységből származó bevétel;

h) az a)-g) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.


Az egyesület bevételezhet pénzbeni, vagy természetbeni támogatásokat, adományokat egyaránt, melyeket kizárólag céljai elérése érdekében, vagy közfeladatot ellátó tevékenységei megvalósítására használhat fel. Gazdasági-vállalkozási és befektetési tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak alapcélját, és közfeladatot ellátó tevékenységeit nem veszélyeztetve, azok megvalósítása érdekben, és azokhoz kapcsolódóan végezhet. Az egyesület cél szerinti tevékenységből, közfeladatot ellátó tevékenységeiből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az elkülönítve tartja nyilván.

Az egyesület működéséhez, illetve céljainak, közfeladatot ellátó tevékenységeinek megvalósításához hitelt csak alapcélját, és közfeladatot ellátó tevékenységeit nem veszélyeztetve, abban az esetben vehet föl, ha a hitel visszafizetésére a működését nem veszélyeztetően, a szükséges anyagi biztosítékkal rendelkezik.


5.3. Az egyesület kiadásai

Az egyesület kiadásai közt csak a szervezete fenntartására és fejlesztésére, vagy alapcéljainak, illetve közfeladatot ellátó tevékenységeinek megvalósítására fordított kiadások szerepelhetnek. Az alapítvány éves bevételeit meghaladó kiadásokat csak tartalékai, vagy a 4.2. pontban meghatározott feltételek alapján felvett hitel terhére vállalhat.


Az egyesület kiadásait az alábbi költségek fedezésére fordítja:

a) alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) közfeladatot ellátó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) kiegészítő jellegű, nonprofit gazdasági-vállalkozási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

d) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

e) az egyesület tisztségviselőinek, alkalmazottainak szerződés szerint járó díjazása, illetve az ehhez kapcsolódó adók és járulékok;

f) az a)-e) pontok alá közvetlenül nem tartozó egyéb költségek.


5.4. Az egyesület vagyona

a) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az egyesület vagyonelemei feletti gazdálkodási jogot az egyesület közgyűlésének döntései alapján, a egyesület elnöke gyakorolja.

b) Az alapító, a csatlakozó, és a támogató az egyesület részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító, a csatlakozó, és a támogató jogutódjára is.

c) Az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználható mértéke 100%.

d) Az alapítvány céljaira az alapítvány céljára rendelt vagyont meghaladó minden vagyon felhasználható.

e) Az alapító a vagyonfelhasználás módját a 4.3. pontban határozta meg.


5.5. A kedvezményezett

a) Az egyesület vagyona terhére az egyesület céljának, vagy közfeladatot ellátó tevékenységének megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, aki a vagyoni szolgáltatás nélkül nem tudná érvényesíteni a 2.2. szakasz a) pontjában rögzített jogát, vagy nála az egyesület célja másképpen nem érhető el. E szabálytól az oktatás, az ismeretterjesztés és az ezekkel összefüggő célok esetében a közgyűlés határozatban eltérhet. Kedvezményezettnek történő vagyoni szolgáltatás nyújtásáról az egyesület ügyvezető szerve, az alapítvány alapcélját és közfeladatot ellátó tevékenységeit nem veszélyeztetve, az összes szükséges körülmény mérlegelését követően dönthet. Abban az esetben, ha a kedvezményezett az ügyvezető szerv tagja, vagy közeli hozzátartozója, akkor a döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt.

b) A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az egyesülettel szemben, kivéve, ha az egyesület határozathozó szerve a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.



6. A tagság


a) Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.


b) Az egyesület pártoló tagja lehet az a személy aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással veszt részt. Pártoló tagként egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható, éves tagdíj fizetésére nem kötelezhető.


c) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet, az a személy, akit az egyesület tagjai választanak meg erre a tagságra. Tiszteletbeli tag egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható, éves tagdíj fizetésére nem kötelezhető.


d) Az egyesület tagja lehet, az a 18 év alatti természetes személy, aki egyetért az egyesület céljaival, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Tagságának feltétele, törvényes képviselője által tett hozzájáruló nyilatkozat. Egyenlő jogokkal rendelkezik, mint az egyesület többi tagja.


e) Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.


6.1. A tagsági jogviszony keletkezése



a) Az egyesületi tagság keletkezhet az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével.

b) Az egyesület megalakulását követően a tagság a tagbelépési nyilatkozat kitöltésével, annak elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az ügyvezetéshez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.

c) Tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.



6.2. A tagsági jogviszony megszűnése


1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) A tag kilépésével.

b) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

c) A tag kizárásával.

d) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.


2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.


3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.



A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.



6.3. A tagok jogai


1. Az egyesület tagja jogosult:

a) az egyesület tevékenységében részt venni

b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) az egyesület irataiba betekintetni

e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.


A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. Megbízott képvielő, a teljes tagsági létszám 10 %-nál több képviseletet nem vállalhat.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik, mely a megbízott képviselők esetében megbízóként kiegészül eggyel.


2. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.


6.4. A tagok kötelezettségei


1. Az egyesület tagja:

a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c) Köteles az egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani.

d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.


7. Az egyesület szervei


1. Az egyesület szervei:

a) Közgyűlés

b) Elnökség

7.1. A Közgyűlés


1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.


A közgyűlés hatáskörébe tartozik:


a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása ;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

j) a végelszámoló kijelölése.

k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.


2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.


3. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére vagy a székhelytől eltérő más helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).


A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre a tagok újabb meghívót kapnak.


A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.


A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.


4. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.


5. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.


6. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.


7. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).


8. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.


9. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.


10. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

7.2. Elnökség


1. Az elnökség az egyesület 3 tagjából álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.


2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.


Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.


A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.


3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.


A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.


4. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.


5. Az ügyvezetés hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

  1. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, beleértve a közgyűlési döntések végrehajtását is;

e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

l) a tag felvételéről való döntés.

m) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.



6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére, vagy attól eltérő helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).


Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.


7. Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.


A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.



8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.


7.3. A elnökségi tagság díjazásának szabályai

a) A elnökség tagjai munkájukért díjazásban részesülhetnek

b) A elnökség tagjainak díjazása arányban kell álljon az ellátott feladatkörökkel, ettől eltérni nem lehet.

  1. A elnökség tagjainak díjazása arányban kell álljon az egyesület bevételeivel. Ettől a szabálytól

    az egyesület alapcéljának és közfeladatot ellátó tevékenységeinek megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, a közgyűlés határozatban eltérhet.

d) A elnökség tagjai a munkájukért járó díjazást évente legalább egyszer kötelesek kivenni.

e) A elnökség tagjai a díjazásukról lemondhatnak az egyesület javára, ekkor az egyesület a ki nem fizetett tiszteletdíjat céljaira, közfeladatot ellátó tevékenységére, vagy működésére használhatja fel.

f) A elnökség díjazására az egyesület éves bevételeinek 10%-ánál többet fordítani nem lehet. Ettől a szabálytól az egyesület alapcéljának és közfeladatot ellátó tevékenységeinek megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, különösen indokolt esetben, a közgyűlés a 6.1. pont 1. bekezdése szerinti határozatában eltérhet.

g) A kuratóriumi tagok díjazásáról a közgyűlés dönt évente legalább egy alkalommal.



7.4. A egyesület elnökének feladat- és hatásköre

a) A egyesület elnöke önálló aláírásával, a közgyűlés döntéseinek megfelelően, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban látja el az az egyesület kezelői tisztségét és képviseletét, ideértve az egyesület munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlását is.

b) A egyesület elnöke kezeli az alapítvány pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol. A egyesület elnöke önálló aláírásával, vagy elektronikus úton rendelkezik az egyesület bankszámlái felett.

c) A egyesület elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti le a közgyűlés üléseit.

d) A egyesület elnöke a közgyűlés határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (a továbbiakban: "Határozatok Tára"), illetve őrzi a közgyűlés határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket.

e) A egyesület elnöke köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. A egyesület elnöke köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

f) A egyesület elnöke közvetlenül, vagy irányító szerepkörben felelős a közgyűlés által hozott határozatokban foglalt feladatok végrehajtásáért.

g) Az egyesület könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a vagyonkezeléssel összefüggő egyéb technikai feladatoknak az ellátása érdekében külön szerződés szerint a egyesület elnöke külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bízhat meg térítés ellenében, vagy egyéb gazdasági jogviszony alapján.

h) A egyesület elnökének feladata továbbá a 6.1. fejezet 1. pontjában foglalt kérdéskörök kivételével minden olyan döntéshozatal, mely az egyesület alapszabályzatának, és egyéb szabályzatainak megfelelve, az egyesület érdekeit szem előtt tartva, az egyesület működéséhez szükséges.

i) Az egyesület elnökét akadályoztatása, távolléte esetén az általa konkrét eseti ügyre adott meghatalmazással egy másik elnökségi tag, ilyen személy hiányában a közgyűlés által megbízott elnökségi tag helyettesíti.


8. Az egyesület átalakulása és megszűnése

a) Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.


b) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.


c) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

d) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.



Záró rendelkezések


Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.



Kelt: Feldebrő, 2016 év. december hó 18. napján